2008. november 27., csütörtök

Sajtos csiga kenyértésztából lecsippentve

Korán keltem,mert ma utazós voltam,ezért az első dolgom volt ledagasztani a kenyeret.Jól betakargattam,hogy délután hazaérve kétfelé vegyem és alaposan átgyömöszöljem.Az egyik feléből a klasszikus kenyérforma ment pihenni még egy bő órácskát,a másik felét kinyújtottam,olvasztott vajjal megkentem és reszelt füstölt edámival alaposan megszórtam.Feltekertem,kb 2 centis darabokra szeltem,és lapjával sütőpapírral bélelt tepsibe raktam.A tetejükre is szórtam a sajtból.Fél órát még hagytam így is kelni,aztán a forró sütőben világosra pirongattam.Amikor elkészült, a helyére be is csúszhatott a kenyérkém,ami egy bő órát sült szép pirosra.

A mai mindennapi:

“Természetesen szeretném megtartani a kondíciómat öregkoromra is, de nem szeretnék sokat küzdeni érte. Ahányszor kedvem támad tornázni, lefekszem, és megvárom, amíg elmúlik.” (Al Pacino)

Nem feledkeztem meg a sütiről sem!
Íme:

Általában karácsonykor készül, mert a süteményekből sok tojás fehérje marad és azt kár kidobni.

Hozzávalók: 6 tojásfehérje, 20 dkg. porcukor, 11 dkg. rétesliszt, 10 dkg. mazsola, 5 dkg. csokoládé, 5 dkg. kandírozott gyümölcs (cukrozott), a forma kikenéséhez zsiradék

Elkészítés: A nagyon kemény habbá vert fehérjébe óvatosan hozzákeverjük a hozzávalókat (érdemes a lisztbe előre belekeverni, és úgy önteni apránként a habba), majd a kivajazott és finomliszttel megszórt püspökkenyérformába simítjuk. Úgy kell sütni, mint a piskótát.


Nem tudom említettem-e már,hogy ezeket a recepteket egy kedves ismerősömtől kaptam,nem mindegyiket sütöttem még meg!



Nincsenek megjegyzések: